Növénytámasz, cserjetámasz, bokorkeret, stb.
Gyereknek, hogy cseperedjen, * Tudom, hogy a növények nem tudnak olvasni, és, ha tudnának is, a szövegértésük biztosan hagyhat némi kívánnivalót maga után. Viszont - állítólag - meghálálják a feléjük áradó szeretetet. Márpedig a fenti versikéből, ha költészet nem is, de a szeretet bizonyára sugárzik. A becézgetett futórózsák gyorsabban futnak, a szomorúfűz is abbahagyja a hüppögést, ha szeretik. A lóbab is vidámabban nyerít. Lássuk tehát a növénytámaszt!
Az ívelt rész egy körív harmada, az egész 10 mm-es köracél (gömbvas), a szélesség kb. 70 centi, a lábak hossza kb. 80. A lábak kihegyezve, a végeken a golyók két és fél centisek.
Mivel nekem fejlődésben lévő rózsabokrom nincs, így kénytelen voltam az ölnyi magas dísznád mellé letűzni, már csak a fotó kedvéért. Azért a nádnak is biztos jólesik a törődés... Csilibokrom van, de az még olyan kicsi, hogy pipiskedve se érné föl a támaszt. Pedig...
A chili is rózsa, csupán (a szerző A szépség és a szörnyeteg című örökbecsű versét olvashattuk)
A háromlábú Aztán egy barátom kedvéért másfélét készítettem, teljes kör három lábbal, a növekvő cserje fölé helyezte, az majd szépen belenő. Viszont ezt négy részre osztottuk, így az ágakat majd egyenletesen el lehet rendezni. .
Megfordult a fejemben, hogy terepszínűre festem, olyanra, mint a méregdrága városi terepjárókkal gizdáskodó, pocakjukat és korukat kompenzáló, az elsőre is liften járó emberkék kommandós gyakorlónadrágja, de letettem róla, őszre úgyis lerúgja a festéket a rozsda, az meg már egyébként is terepszínű.
|